Egyike legrégiebb ősnemes családainknak, mely Szabolcs vármegyében a család nevét, és előnevét adó Nagy-Kálló mezővárost minden okmányaink emlékezetén túl, valószínűleg a haza első foglalása óta bírja. Eredetét a száznyolcz ős nemzetségek egyikéből, a Bolok-Simián nemből (genus) veszi, mint ezt a család levéltárában eredeti XIII. századbeli oklevelek tanusitják. A család ősi czimere – mint itt látható – egy zöld sárkány által keritett kék paizs mezejében egy sisakos fej, alatt két piros sziv, és a fejjel egy vonalban függő helyzetben ponty látható, a paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejet tartva. Hagyomány szerint a farkát szájában tartó sárkány onnan jöve a czimerbe, mert VII. János I. Mátyás király korában a sárkány-rend vitéze volt, és állitólag egy csata alkalmával egy törököt vizbe szoritván, ott agyon szúrta, és nyakát szegvény, midőn fejét kardja hegyére vette volna, azzal együtt egy a hullára éhező pontyot is kihúzott a folyamból. Más szerint: a mi a czimert illeti, a semjéni ágét – mint Thallóczy Lajostól értesültem – Csergheő Géza állapitotta meg a magyar nemzetségekről irt pályaművében, mely a Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságánál vár kiadásra. Szerinte a semjéni ág ősi czimere a hal. De tekintve azt, hogy a Balog-Semjén nemzetségnév első szava; Balog halat jelent, habozás nélkül mondhatjuk, hogy a Balog-Semjén nemzetség ősi czimere: a hal.
“X. János Erdélyben szerepelt, a mennyiben Békés István részén állván, ezzel Báthori István erdélyi fejedelem ellen harczolt 1575-ben. Utóbb mindketten a győzedelmes Báthorival kiengesztelődvén, annak hivei lőnek, és többi közt enne részén vitézül harczolt 1581-ben Pleskov mellett az oroszok ellen. Neje Segnyey Judit volt, kitől fiai Balás és I. György ez ágazatot 1590. táján sírba vivék.”
Ennek ellentmond a Simándi Eötvös Kállayak hagyománya, akik Segnyey Juditnak a harcok közepette, a simándi táborban született két gyermekének egyikétől, Kállay Jánostól származnak.
Kállay János a református hitét megtartva az ellenreformáció idején a családot és örökségét elhagyva Kassára ment, ott ötvösmesterséget tanult, majd nagybáttya, Segnyey Miklós hadaihoz csatlakozva a császáriak Eperjesig történő megfutamításában hadi érdemeket szerzett, ezért (1604) Bocskaitól a nemessége megerősítését kapta, (Kassa 1606 március 8)
Innen származik a Simándi Eötvös Kállay, vagyis a református Kállay ág.
A hal legendája: Bologh Semjén a honfoglaláskor a Tiszához érvén megmerítette sisakját és a vizet a fejedelemnek kínálta, azonban a víz olyan gazdag volt halban, hogy a sisakba is jutott egy. Bizonyára nem ponty volt, az későbbi telepítéssel került a Tiszába. A legenda szerint innen a hal a címerben.
nagyapám, Simándi Eötvös Kállay Oszkár (1895 Turjaremete – 1988 Budapest) emlékezése alapján.
Dosek Balázs